Fülöp Henrik címkéhez tartozó bejegyzések

A járvány ideje alatt távolléti oktatásban folytatódhat a felnőttképzés.

A járvány ideje alatt távolléti oktatásban folytatódhat a felnőttképzés

A koronavírus járvány a foglalkoztatási szektor szereplői számára is előre nem látott helyzetet teremtett, az ágazat új kihívásokkal, nehézségekkel kénytelen szembesülni.
Fülöp Henriket, az egész ország területén képzéseket megvalósító, gyöngyösi székhelyű „IOSZIA” Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény vezetőjét kérdeztük: hogyan kezelhető a kialakult járványügyi helyzet a több ezer embert érintő felnőttképzésben.

A szervezet vezetőjétől megtudtuk: a koronavírus járvány hazai megjelenését követően a Kormány szinte azonnali hatállyal, határozatlan időre bezárta az óvodákat, iskolákat, felsőoktatási és köznevelési intézményeket, valamint törvényi szabályozást adott ki az iskolarendszerű képzés távoktatásra való átállítására. A felnőttképzés vészhelyzet alatti megvalósítására vonatkozó kormányrendelet ezt követően, 2020. március 26-án jelent meg. Ennek értelmében március 27-étől határozatlan időre felfüggesztik minden támogatott munkaerő-piaci képzés megvalósítását, valamint az OKJ-s szakképesítést adó szakmai vizsgáztatásokat egyaránt. OKJ-s szakmai záróvizsgát, valamint újabb támogatott képzést is csupán a rendkívüli helyzet megszűnését követően lehet szervezni és indítani.

A már megkezdett képzésekbe bevont résztvevők számára jó hír, hogy a rendelet alapján a felfüggesztés ideje alatt sem maradnak ellátás – támogatás – nélkül. Ezen időtartamban a támogatási szerződésükben foglaltaktól eltérően, a hatályos legkisebb munkabér 60%-ának megfelelő keresetpótló juttatásban részesülnek. A kifizetés a területileg illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

A rendelet kiadását megelőzően nem volt elvárás a kurzusokkal kapcsolatban, hogy távoktatási formában valósuljanak meg, s az OKJ-s szakmát adó szakképesítések tekintetében nem is volt erre lehetőség. Ehhez képest fontos változás, hogy a kiadott rendelet immár lehetőséget biztosít a felnőttképzőknek arra, hogy a nem munkaerőpiaci képzéseket személyes megjelentést nem igénylő, távoktatási, digitális formában szervezhessék és valósíthassák meg, hasonlóan az iskolarendszerű képzésekhez.

Az IOSZIA a vészhelyzet kihirdetését követően, már a fenti rendelet megjelenését megelőzően is lehetővé tette az otthoni felkészülés lehetőségét. Mindezt a szakoktatók által szakmacsoportonként és azokon belüli tananyagegységenként előre összeállított, online is elérhető kiegészítő tananyagok, tematikák és számonkérő feladatsorok segítségével biztosították.

Az oktatási tevékenység mellett a szakoktatóink, kollégáim, és jómagam is egyaránt kiemelt figyelmet fordítunk a képzésben résztvevőink egészségi állapotára, szociális helyzetére, és önkéntesként segítjük, támogatjuk őket, ahogy tettük ezt korábban is. Saját erőnkből és tudásunkból mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne csak a képzést végezzék el eredményesen, hanem egészségileg, és mentálisan egyaránt sikeresen átvészelhessék a jelenlegi krízishelyzetet – tette hozzá Fülöp Henrik.

#felnőttképzés #oktatás #képzés #ioszia #fülöphenrik #árványidejealatt
#járványidejealatttávollétioktatásbanfolytatódhatafelnőttképzés

A járványügyi vészhelyzet hatása a felnőttképzésre.

járványügyi vészhelyzet hatása a felnőttképzésre

A kormány segíti és támogatja ebben a felnőttképzésben résztvevőket is. – Már megyénkben is nagyon sokan vannak, akik a kialakult válság miatt elvesztették munkahelyüket, számukra jelenthet kiemelt lehetőséget a munkaerőpiacra való visszatérés, elhelyezkedés, munkába állás elősegítésére egy új, piacképes szakma megszerzésének lehetősége – mondta el lapunk kérdésére Fülöp Henrik, az egész országban jelen lévő, a megyénkben is számos szakembert foglalkoztató IOSZIA Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény vezetője.

– Mindannyian tudjuk azonban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a tovább, vagy átképzésekben érintetteknek nehézséget okozhat a tanulmányokhoz kapcsolódó anyagi fedezet előteremtése, vagy az oktatások miatt kiesett munkabér bevétel pótlása. Ebben nyújt számukra segítséget és támogatást a május 1-től elérhető Diákhitel Plusz kamatmentes, szabad felhasználású hitel lehetőség, amely az innovációs- és technológiai miniszter által meghatározott felnőttképzésekben, az 55. életévüket még be nem töltött résztvevők számára lesz elérhető, egyszeri 1,2 millió forint összegben maximalizálva – részletezte az intézményvezető.

– Ehhez kapcsolódóan szeretném kiemelni azt, hogy a felnőttképzési tanulmányok ideje alatt felvett Diákhitel Plusz konstrukcióra is vonatkozik a kormány által 2018-ban bevezetett családtámogatás, amely alapján a családanyák második gyermekének megszületése esetén a hitel összegének fele, míg harmadik gyermekének megszületése esetén a teljes diákhitel tartozást elengedik. A felvett Diákhitel törlesztését a felvételt követő egy év elteltével szükséges havi egyenlő részletekben, a törlesztés futamideje pedig minimum egy, maximum öt év lehet – hangsúlyozta Fülöp Henrik.

A koronavírus-járvány a felvételit is érinti. Minden, a felvételivel kapcsolatos információt folyamatosan közzétesznek a felvi.hu oldalon, ezért azt ajánlott rendszeresen nézni – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Elmondta, a felületen ellenőrizhetik, módosíthatják, pótolhatják adataikat a jelentkezők, július 9-ig pedig egyszer módosíthatnak a sorrenden is.

#felnőttképzés #képzés #oktatás #fülöphenrik #ioszia #koronavírus #járványügyi #vészhelyzethatása #járványügyivészhelyzethatása

IOSZIA: országos elismerés a gyöngyösi felnőttképzési intézménynek.

Megváltozott munkaképességű honfitársaink kaphatnak új esélyt a munkába állásra Gyöngyösön és szűk vonzáskörzetében az IOSZIA Duális Szak- és Felnőttképzési Intézmény által megvalósított képzési programok sikeres elvégzését követően.
Fülöp Henrik, az IOSZIA vezetője a Heves megyében egyedülálló sikerességről tájékoztatta a Kékes Online-t.

– Milyen segítséget tudnak a térségben élő megváltozott munkaképességűeknek nyújtani?

A Nemzeti Rehabilitációs Szolgálat és a Szociális- és Gyermekvédelmi Felügyelőség szerződött partnereként vállalkoztunk arra, hogy egy Európai Uniós program keretében tanfolyamokat indítsunk a különböző okok miatt megváltozott munkaképességűvé vált embertársainknak. A Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Hivatal által jóváhagyott képzési programjainkban olyan szakmák sajátíthatók el nálunk, melyek hosszú távon biztosítanak elhelyezkedési lehetőséget a környéken. A munkaadókkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot annak érdekében, hogy mindig a hiányágazatokra fókuszálhassunk.

– Melyek azok a szakmák, amelyeket leggyakrabban oktatnak?

A hozzánk jelentkezők főként az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány), valamint a személy- és vagyonőr tanfolyamaink iránt érdeklődnek. Ezen végzettségekre biztos kereslet mutatkozik a városban és a környező településeken működő cégeknél egyaránt. Az alapfokú informatikai tudás ma már szinte minden munkakörben nélkülözhetetlen, akár egy postán vagy egy iktatóban is; sok cég keres adatrögzítőket. Vagyonőrök pedig nemcsak a klasszikus értelemben vett biztonsági őrök lehetnek, hanem a különféle digitális rendszereket is ők kezelhetik, például egy intézménybe történő beléptetésnél.

A frissen megszerzett bizonyítvány segítségével végre olyan munkát tudnak végezni, amely összeegyeztethető jelenlegi egészségi állapotukkal, s azt rész- vagy teljes munkaidőben maradéktalanul el tudják látni. Ez bizonyos élethelyzetekben nagyon sokat jelenthet az érintetteknek és családjaiknak egyaránt.

–Mennyire sikeresek ezek a tanfolyamok?

Örömmel számolhatunk be arról, hogy a beiratkozóink közül mindenki sikeres záróvizsgát tett. Külön büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a személy- és vagyonőr tanfolyamra járó csoportunk szakmai záróvizsgájának eredménye magasan az országos átlag feletti lett. A szakmai vizsgát szervező és megvalósító Belügyminisztérium a 4,5 fölötti átlagteljesítményért kiemelt dicséretben részesítette a résztvevőket.

A nálunk szintén elérhető digitális írástudás tanfolyamunk sokaknak segített már távmunkában elhelyezkedni, illetve nagyobb sikerrel pályázni különféle állásokra, akár online felületeken is. Természetesen a digitális írástudás a munkán kívül a családdal való kapcsolattartást is segíti. Ennek a tanfolyamnak egy 2 éve általunk kidolgozott program az alapja, melyet folyamatosan fejlesztünk a legfrissebb igényeknek és a kor kihívásainak, a technikai fejlődésnek megfelelően.

– Mit jelent pontosan az, hogy valaki megváltozott munkaképességű?

A munkaképességet egyebek mellett például bizonyos gerincbetegségek, cukorbetegség, egyes allergiák, autoimmun és pszichiátriai betegségek is befolyásolhatják. Az ismertebb, mozgássérülésből adódó okokon kívül akár egy szívinfarktus is eredményezhet megváltozott munkaképességet.

Számunka az a legnagyobb öröm, amikor nehéz élethelyzetekben tudunk előrelépést és pozitív változást előidézni, amikor hozzájárulhatunk az életminőség tényleges javításához.

A fent említett tanfolyamainkra szeretettel várjuk a megváltozott munkaképességűek jelentkezését! Érdeklődni Gyöngyösön, a Vármegyeház tér 1. szám alatti Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság EFOP irodában lehet. Amennyiben kérdése merül fel, vagy további információt szeretne, forduljon bizalommal hozzánk, szívesen állunk az érdeklődők rendelkezésére. További információk a www.felnottkepzes.hu weboldalon érhetők el.

Forrás: Kékes Online

A szakképzés, mint az „Irinyi terv” támasza

Az Irinyi terv végrehajtása egyértelműen szolgálja azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek eredményeként a magyar gazdaság növekedési üteme, versenyképessége, eredményessége, exportteljesítménye nemcsak erősíthető, hanem hosszú távon is tartható lesz.

Stratégiai cél , hogy erősödjön a nemzeti ipar, intenzívebb legyen az innováció, nagymértékben járuljon hozzá további új munkahelyek létrehozásához, megalapozza hazánk gazdaságiválság-állóságát. Emellett a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat is segíti a kormány abban, hogy – a hozzáadott értékek növelésével – megőrizzék és erősítsék a már elért itthoni és külpiaci pozíciójukat, illetve ez utóbbit bővíthessék.

Fülöp Henrik

Az anyagi források minél hatékonyabb felhasználása érdekében az Irinyi-terv megvalósítása során, a létszámában és képzettségében megfelelő szakemberek munkaerőpiacon való megjelenéséhez a kormány elindította a duális képzést, amelyben határozottan partnerek a termelővállalatok, a multinacionális cégek éppúgy, mint a kis- és közepes vállalkozások,- és természetesen a szakképző intézmények. Tovább…

Fülöp Henrik
Felnőttképzés

Az iskolarendszerű és a felnőttképzés közötti hasonlóságok és különbségek.

A felnőttkori tanulás dimenziói csoportosíthatóak aszerint, hogy a tanulási processzusok az oktatás-képzés intézményrendszerén belül hol zajlanak.

Fülöp Henrik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E szerint két kategóriát alkotunk: a tanulás történhet iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül. Az iskolarendszerben történő tanulás felnőttkorban a szűkebb kategória. Iskolarendszerű oktatásban az vesz részt, aki államilag nevesített közoktatási vagy felsőoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolákban, főiskolán vagy egyetemen) tanul, és itt közoktatás esetén tanulói, felsőoktatásban pedig hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sokkal összetettebb rendszert képez. Itt a formális, a non formális és az informális tanulás egyaránt megjelenik. Míg az iskolarendszerű felnőttoktatás jellegéből adódóan formális, az iskolarendszeren kívüli felnőttkori tanulás egyaránt lehet formális (pl. OKJ-s tanfolyam a képzőközpontban, autóvezető-tanfolyam), illetve non formális (pl. foltvarró szakkör a művelődési házban).
A non formális tanulás – megint csak jellegéből adódóan – az iskolarendszeren kívüli szakágazat része. Az informális tanulás, mivel egész életünket átszövi, mind az iskolarendszerben, mind az iskolarendszeren kívül megjelenik.

Folyamatos változásokon mentek keresztül azok a társadalmi funkciók, melyeket a felnőttképzés intézményesülésének kezdetei, azaz a XVIII-XIX. század óta betölt, és az elmúlt évtizedekben ez a folyamat fel is gyorsult. A hangsúlyeltolódások, szerepváltozások a mai napig nyomon követhetőek.

E felosztás szerint a felnőttképzés funkcióit két nagy csoportba: a szocializációs, vagy a személyes szükségleteket kielégítő funkciók közé sorolhatjuk. Az előbbibe azok a feladatok tartoznak, melyeket a felnőttképzés, mint oktatási alrendszer azért lát el, mert erre igény mutatkozik
a közösség, az állam, a társadalom oldaláról. Az utóbbi csoportba azokat a funkciókat soroljuk, melyek életben tartását nem a társadalom, hanem közvetlenül az egyén szükségletei, elvárásai, igényei teszik szükségessé.:( személyes szükségleteket kielégítő funkciók).
A felnőttképzésnek elsősorban a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességét kell szolgálnia. Természetesen szerepe van a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában is.
Tovább…

Fülöp Henrik
Felnőttképzés

Felnőttképzés, és munkaerő-piaci elvárások.

„Versenyképes oktatás, versenyképes munkaerőpiac, Intézményi törekvések”
A felnőttképzés elsődleges célja egy konkrét szakképesítés megszerzése.

Fülöp Henrik

A felnőttképzés másodlagos céljai az emberek munkaerő-piaci helyzetének javítása, folyamatos szakmai képzése, a munkaerő-piac számára értékes és szükséges kompetenciák elsajátításának elősegítése, valamint a már meglévőnél magasabb szintű szakképesítés megszerzésének elősegítése.

A felnőttképzés további funkciója, hogy foglalkoztatást segítő képzések segítségével támogassa a munkanélküliek ismételt kilépését a munkaerőpiacra, és képzésekkel javítsa a munkahely megtartást, a már betöltött munkában a munka eredményességét, a szakképzés sikerességét, továbbá elősegítse a munkahely keresést. Ez akár történhet pályaválasztási ismeretek oktatásával, vagy álláskeresési ismeretek, készségek megtanításával, esetleg egyéb, bizonyos munkakörökhöz szükséges konkrét kompetenciák fejlesztésével: ilyenek például az alapvető számítógép-kezelési ismeretek, nyelvtudás, kommunikációs készségek.

Átrendeződik a fontossági sorrend, új készségek, új képességek kerülnek arra a listára, amely megmutatja, hogy az elkövetkező években melyek lesznek az ideális munkavállaló legfőbb ismérvei. A problémamegoldás továbbra is ennek a listának a csúcsán szerepel, de dobogós helyre kerül a kritikus gondolkodás és a kreativitás egyaránt.

A Felnőttképzési Intézmények több éve törekednek teljesítményorientáltan, és sikeresen szervezni, indítani, gondozni az intézményekhez kapcsolódó tanfolyamokat, képzéseket, tréningeket. Minden megye intézményrendszere, ezen belül a Felnőttképzési Intézmények struktúrája is sajátos arculatú. A jövő tervezésekor – a hagyományok, tradíciók, figyelembe vételén túl fontos momentum, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a helyi munkaerő- piaci igényeknek (digitális gazdaság, stb.). Ugyanakkor a felnőttképzés érdemi megújítása elképzelhetetlen a naprakész elméleti és használható gyakorlati tudást adó oktatás nélkül. Az itt felvázolt felnőttképzési struktúra egészének megvalósításához kapcsolódó célok elérése érdekében egyrészt szorosabb, produktívabb kapcsolatot szükséges kiépíteni a pályaorientáció, ill. a pályaválasztás területén az iskolarendszerű oktatási intézményekkel, másrészt a munkaerőpiacot meghatározó mindennemű gazdasági szereplőkkel.

Felnőttképzési Intézmények célja: Az ismeretekhez megfelelő kompetenciát biztosítani a munkaerő- piac folyamatosan változó elvárásai és igényei alapján.
Az Európai Uniós projektek által fokozni tudjuk az együttműködési készséget, közös alapot teremtünk a munkára, emelni tudjuk a képzések színvonalát, ezzel hatékonyabb fejlesztést érhetünk el a résztvevők körében.
Hátrányos helyzetű megyéink vidéki településeinek polgárai aktivizálódnak, az új felnőttképzési programokba történő bekapcsolódással. Ennek eredményeként kimutatható a minőségi hatás. Ez a hatás az egyén életében azonnal jelentkezhet. Társadalmi és gazdasági szinten azonban ez egy hosszú távú befektetés.

A gazdasági válságot követően az elmúlt években megkezdődött a Felnőttképzés és a Szakképzés átalakításának terén a következetességre épülő, hiányszakmákra fókuszáló, a munkaerő-piac igényeihez szorosan igazodó, tudatos kompetencia alapú felzárkóztatás, és a gazdaság motorját képező szakember képzés.

Fülöp Henrik
Intézményvezető